Történetrajz: Kulcsfogalmak és fogalmak
Olvassa el a történetírás kulcsfontosságú kifejezéseinek és definícióinak áttekintését:
Mi egy történet cselekménye?
A cselekmény olyan események sorozata, amelyek változási folyamatot alakítanak ki egy regényben, novellában, forgatókönyvben, színpadi játékban, videojátékban vagy más szépirodalmi alkotásban.
A cselekmény az események és helyzetek mintáit írja le, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy hangsúlyozzák az események közötti kapcsolatokat (például ok és okozat, következmények, célok és előfeltételek).
Források: Oxford Learner Dictionaries, Oxford Reference.
Mi az a részterület?
A részcselekmény egy másodlagos történetív, amely gyakran egy másik szöggel járul hozzá az elsődleges történettémához.
Mi az a telekszerkezet?
A cselekményszerkezet az a mód, ahogy a történetben az események olyan minták szerint rendeződnek el, mint például idővonalak (kronológia), történetesemények (például jelenetek és folytatások), vagy tágabb struktúra, amely teljes fejezetekre és jelenetekre terjed ki (például háromfelvonásos szerkezet vagy „A hős Utazás’).
Olvassa tovább a történet szerkezetére vonatkozó külön részt, amely hasznos cselekményszerkezeti forrásokhoz nyújt hivatkozásokat.
Mik azok a jelenetek és a folytatások?
A jelenet cselekvések sorozatagyakran egyetlen történetben, ez viszi előre a történetet.
Például: „ebben a jelenetben a hős otthon van, amikor egy látogató hírt hoz egy invázióról”.
Sok ábrázolási útmutató hivatkozik jelenetek és folytatások (nem tévesztendő össze a könyvsorozat értelmében vett folytatásokkal). Ez az elgondolás Dwight V. Swain elméletéből származik Az eladó író technikái (1965).
Swain a jelenetet történetegységként határozza meg, ahol a cél konfliktushoz és katasztrófához vezet. A jelenetet egy folytatás követi, és hivatkozást ad a következő jelenethez miközben reakciót, dilemmát és döntést mutat.
Példa a jelenet és a folytatás párosára:
Színhely: A középiskolás lánynak döntő vizsgát kell írnia (cél). Vita egy gonosz szomszéddal (konfliktus) a vizsga helyszínére való hiányzó szállításához vezet (katasztrófa).
Folytatás: A lány kétségbeesetten hívja az anyját (reakció). Az anyja azt mondja neki, hogy hívjon egy taxit, de nincs pénze (dilemma). A lány úgy dönt, hogy… (döntés).
GMC
A történetekben a cselekményt a szereplők vágyai, céljai, konfliktusai, katasztrófái és dilemmái vezérlik.
GMC, a „cél, motiváció és konfliktus” rövidítése (és Debra Dixon népszerűsítette GMC: Cél, motiváció és konfliktus) a karakterfejlesztés alapvető elemeire utal (amint azt a karakteralkotásról szóló teljes útmutatónkban tárgyaljuk).
A célok az, amit a karakterek akarnak, a motivációk, hogy miért akarják őket, és ütköznek az akadályokkal (belső vagy külső), amelyek megnehezítik a sikerhez vezető utat.
Mik azok a story beatek?
A sztori üt vagy csak a „beat” a forgatókönyvírásból származó kifejezés. Ez egy pillanat, amely előreviszi a történetet, és a cselekmény legkisebb egysége (egy jelenet több ütemet is tartalmazhat).
Példák a történetre:
A lány sietve elhagyja a lakását. A rendőr nyugtalanító felfedezést tesz egy tetthelyen.
Amellett, hogy előreviszik a történetet, az ütemek szándékosan megváltoztatják a hangot vagy a hangulatot (például növelik a jelenet rejtélyét vagy feszültségét).
Mi az a történetív?
A történetív vagy cselekményív az emelkedő és zuhanó akciók vagy jelenetek és folytatások mintája, amelyek egy regény vagy egy tévésorozat évadja során alakulnak ki.
Az ív változást jelent (például egy megválasztott tisztviselőt a korrupció útjára csábítanak; vagy egy iskolai színházi klub új tagjából kiváló énekes vagy táncos lesz).
A történetívek fontosak a hosszabb formákban, például a regényekben vagy a tévésorozatokban.
Például egy TV-sorozatban minden karakternek megvan a saját történetíve, amely átíveli a sorozatot, és fejleszti őket a folyamat során.
Mi a felbujtó esemény vagy esemény?
Az felbujtó esemény vagy beállít az események (vagy vízválasztó esemény) sorozata a történet elején, amely okot ad a cselekmény kibontakozására.
Például egy akadémiai fantasy regényben, amely a mágia elsajátításáról szól, lehet, hogy levél érkezik egy mágiaiskolától (vagy egy olyan iskolától, amelynek célja a főhős varázslatának elnyomása).
A felbujtó incidens általában a történet első 10-15 százalékában történik, mivel ez az, ami az olvasót a folytatásra készteti.
