Szereplői múltjának feltárása
A szerző egyik végső célja, hogy olyan történetet írjon, amelyhez az olvasók könnyen kapcsolatba léphetnek. Ennek egyik módja a háttértörténetek feltárása.
Olvasóként, szerzőként vagy feltörekvő szerzőként biztos vagyok benne, hogy tudja, milyen fontosak a háttértörténetek. Segítenek többet megtudni egy karakterről, feltárják motivációit, és megkönnyítik a velük való kapcsolatteremtést.
De hogyan tárhatod fel karaktered háttértörténetét, és hogyan teheted relevánssá az aktuális történethez, amelyen esetleg dolgozol? Hogyan írhat háttértörténeteket, és hogyan építheti be azokat a történetébe anélkül, hogy untatná olvasóit?
A válasz a karaktered hiedelmeinek eredetében rejlik. Hadd magyarázzam!
Tehát megvan a karakterprofilod, felfedted a vágyaikat és szükségleteiket, a félelmeiket és a tévhiteiket, de aztán egy kicsit homályos, hogy miért olyanok, amilyenek.
Igen, van hitük, de miért van ez a hitük?
Az első lépés annak érdekében, hogy a karakterek rokoníthatóvá váljanak, az, hogy a lehető legvalóságosabbak legyenek. Ha nem tudod pontosan, hogy a karakteredben miért van egy bizonyos vágy, akkor nagy eséllyel még nem jöttél rá, mi a hátterük.
A karakter háttértörténete a karaktered belső konfliktusának alapja, és több értelmet és mélységet ad a történetnek. De nem írsz háttértörténeteket, hogy feltárd, mi történt a karaktered múltjában; azonban megírod őket, hogy megértsd, mi történik velük a jelenben.
Sok új író ezt a hibát követi el, amikor háttértörténeteket ír. Tedd fel magadnak a kérdést: „Miért követi a karakterem a sajátos célját?”
Ha erre nincs válaszod, akkor nagy eséllyel nem írtad meg a történetüket. Ez az a titkos összetevő, ami miatt az olvasók egész éjjel ébren maradnak, mert annyira törődnek a karaktereddel, és tudniuk kell, mi történik velük.
Nagyon kevés dolgot kell tudnia az olvasóknak a karaktered múltjáról, hogy megértsék, kivé vált napjainkban. Nem kell untatnia olvasóit a múltban történtek részleteivel. Csak a múlttal kapcsolatos létfontosságú információkra van szükségük, amelyek segítettek jellemüket olyanná formálni, amivé ma lettek.
Tehát, amikor háttértörténetet ír, itt van néhány dolog, amit meg kell tennie
1. Kezdje a végeredmény szem előtt tartásával.
Ne csak hozzon létre egy csomó véletlenszerű forgatókönyvet, és nézze meg, hová visz. Nem! Ez a katasztrófa receptje. Sokféle befejezés lehetséges, és könnyen letérhet a pályáról.
Azt szeretnéd tenni, hogy azzal kezdd, kik ők ma, és kitalálod, miért lettek olyanok, amilyenek. Találja ki azokat a dolgokat, amelyek a múltban megtörténhettek, amelyek létrehozták ezt a jelenlegi problémát.
2. Találja ki, hogyan hatnak rájuk a múltbeli döntéseik ma
Mostanra már tudod, hogy az, aki ma a karaktered, annak a következménye, amit a múltban tettek vagy tapasztaltak. Most itt az ideje, hogy kitaláljuk, milyen dolgokat tehettek, ami miatt azzá váltak, akik jelenleg.
Lehet, hogy a karakterében szociális szorongás van. Nos, talán volt egy bizonyos pillanat a múltjukban, amikor zavarba jöttek, és nevetség tárgyává tették őket egy fontos társasági összejövetelen.
Lehet, hogy a karaktered bizalmatlan, hát akkor talán olyan állapotban nőttek fel, hogy mindig résen kellett lenniük, és egyedül kellett túlélniük egy zord környezetben. Vagy talán életük egy pontján komoly árulást éltek át.
Nyomot kaphat jelenlegi tévhitükből. Ez az alapvető meggyőződésük, amely úgy tűnik, hogy formálta elméjüket, múltjuk egyik sarkalatos pillanatából származott volna. És ennek nem kell feltétlenül a gyerekkorukból származó pillanatnak lennie. Lehetett volna életükben egy olyan pillanat, amikor valami jelentős dolog történt, és drámai módon megváltoztatta világnézetüket.
3. Írd meg a háttérsztori jelenetet!
Meg kell írnod azt a háttérjelenetet, amely mindent megváltoztatott a karakteredben. Nem igazán számít, ha nem szerepelteted a jelenetet a könyvedben. A jelenet lejegyzése segít megszilárdítani a karakter tévhiteit, félelmeit és vágyait, valósággá téve azt az elmédben.
A lejegyzés akkor is hasznos lehet, ha a karaktered múltjából töredékeket kell belefoglalnod a történetbe. Olvasóidnak meg kell érteniük, miért olyan a karaktered, amilyen, hogy tudják, miért kell törődni velük. Ha az olvasók nem látják, miért kellene törődniük a szereplőkkel, akkor nem tudják, miért számíthat nekik a történet, és akkor baja lesz. A háttértörténet bemutatása nagyszerű módja annak, hogy megmutassa olvasóinak, miért fontos számukra a történet.
Íme néhány kérdés, amit fel kell tenni magadnak, amelyek segíthetnek a karaktered történetének megírásakor.
- Mi a karakterem legnagyobb tévhite?
- Mi az az esemény, ami a múltjukban történt, és elhitette velük ezt a dolgot?
- Mennyire elégedetlenek az életükkel, mert erősen hiszik ezt a hazugságot (tévhitüket)?
- A karakterem szerint mi okozna nekik igazi boldogságot vagy elégedettséget a tévhitük alapján?
Nézzünk egy esettanulmányt a filmben; A Legnagyobb Showman.
Bár nem vagyok nagy musicalrajongó, ez a történet mégis nagyon lebilincselő volt számomra. Az egyik titkos összetevő, amely életre keltette ezt a történetet, a PT Barnum háttértörténete volt.
A történet azt mutatja be, hogy a főszereplő mennyire volt elégedetlen az életével, tekintettel a munkára. Mindig is szeretett volna sikeres lenni, és valami izgalmasat csinálni az életével, de jelenlegi életstílusa nem volt más, mint gusztustalan. A főszereplőt cselekvésre ösztönző felbujtó incidens akkor következik be, amikor mindenki mással együtt őt is elbocsátják a munkából.
Mi volt a főszereplő félreértése?
Barnum gyerek volt, akinek millió álma volt, és felnőttként szerette volna megadni családjának azt az életet, amiről álmodott.
Tévhitét a félelme szülte, ami miatt a felbujtó incidens igazán fontos számára.
Barnum tévhite az volt, hogy ahhoz, hogy sikeres legyen, gazdagnak, népszerűnek kell lennie, és mindenki csodálatát kell elnyernie. Bár nincs semmi baj azzal, hogy gazdag és népszerű, Barnum számára ez a félelemből fakadó hiedelem volt, amely később elvesztette, és segít felismerni hibáit.
Mi az az esemény, ami a múltjukban történt, és elhitette velük ezt a dolgot?
Barnum gyerekkorában traumát kapott. Leendő apósa akkoriban rosszul bánt vele, és elgondolkodtatta vele, hogy soha nem lesz több, mint amilyen szegény, sikertelen és sosem elég jó.
Ez az egyetlen esemény, amely egész életében kísértette Barnumot, és olyan emberré formálta, akivé felnőtt. Eléggé nyilvánvaló volt, hogy mennyi haragot és haragot viselt apósa iránt később, amikor meggazdagodott.
Mennyire elégedetlenek az életükkel, mert erősen hiszik ezt a hazugságot (tévhitüket)?
Ez a gyermekkori esemény volt az, ami a kudarctól és a szegénységtől való félelmet váltotta ki, ami viszont azt a tévhitet szülte, hogy csak akkor lehet sikeres, ha gazdag és népszerű.
Ez nagyon nyilvánvalóvá teszi az elégedetlenségét a történet elején. Miután elveszítette állását, elvesztette komfortzónáját, majd kénytelen volt legnagyobb vágyát kergetni mindenével, amije volt. Mert ha nem, akkor a legnagyobb félelme utoléri és felemészti a családját is.
A karakterem szerint mi okozna nekik igazi boldogságot vagy elégedettséget a tévhitük alapján?
Barnum úgy gondolta, hogy ha gazdaggá és népszerűvé válhat, és olyan életet adhat családjának, amelyről álmodott, akkor igazán boldog és elégedett lesz. Emiatt az állása elvesztése lehetőséget adott számára, hogy valami újat találjon, és elinduljon a boldogság utáni útjára.
Annyira ragaszkodik ahhoz, hogy családjának gazdag életmódot biztosítson, hogy boldoggá tegye őket; ettől azonban egyre jobban elszakad a családjától, és végül boldogtalanná teszi őket. És ezt nem veszi észre, mert a tévhite irányítja, ami elégedetlenségének az oka.
Később „AHA pillanata” alatt rájön, hogy nem találja meg az igazi boldogságot a gazdagságban, a hírnévben vagy a sikerben, és úgy dönt, hogy a családja a lényeg, ezért úgy dönt, hogy több idejét a családjába fekteti.
Miután leírta a fenti kérdésekre adott összes választ, itt az ideje, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ez nyilvánvaló olvasói számára.
Hogyan csinálod, hogy? Először is, győződjön meg arról, hogy a főhős tévhite nyilvánvaló a történet elején. Nem feltétlenül kell az első oldalon lennie, de minél hamarabb látják olvasói a főszereplő tévhitét, annál jobb. Ennek az az oka, hogy a tévhit az, ami képessé teszi az olvasókat a karakter megértésére és könnyű kapcsolatára.
Aztán ha nem vagy hajlandó beszúrni a történetet a történeted elejére, akkor találj egy másik módot arra, hogy kreatívan mutasd meg olvasóidnak tévhitük kiváltó okát a háttértörténetükből.
A harmadik kérdésre adott válaszod segít létrehozni egy lenyűgöző, uszító incidenst, felhasználva karaktered elégedetlenségét, amelyet a félelem és a tévhit okoz. Ennek az eseménynek félelmeikkel és tévhiteikkel a ringbe kell kényszerítenie őket. A negyedik kérdésre a válaszod pedig az lenne, hogy a főhősöd az a cél, hogy megtalálja az igazi boldogságot. Ennek a történeted első felében kell megtörténnie, mielőtt eljön a játékot megváltoztató középpont, és megzavarná a tervüket.
És így szőhetsz bele egy lenyűgöző háttértörténetet a regényedbe, és tedd történetét a lehető legmegfelelőbbé az olvasók számára. Bár ez nem egy képlet vagy szabály, amelyet mindenkinek be kell tartania, ez egy kipróbált és megbízható módszer egy lebilincselő történet létrehozására, amely leköti az olvasók figyelmét.
